Mi az a varroa atka? Varroa atka története.
A varroa atka a méhészek egyik legádázabb ellensége, amely ellen fontos tudatosan védekezni és időben bevetni a megfelelő méhatka elleni szereket. Ezek az atkák csak ott képesek szaporodni, ahol a méhek kolóniáiban élnek, így a kaptáraknál nagyon lényeges az odafigyelés akkor is, ha látszólag minden rendben és atkamentesnek tűnik a kaptár. Azokban a kolóniákban, ahol elszaporodnak az atkák, valóban kétségbeejtő a helyzet, hiszen a méhek legyengülnek és szenvednek, így feladataikat sem képesek elvégezni. Éppen ezért fontos előre gondolkozni és védekezni a paraziták ellen. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk mindent, amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes.
Mi is az a varroa atka és miként árthat a méheknek?
Ezek a kártevők azért annyira veszélyesek, mert a méhek testén tapadnak meg, a szövetnedveikből táplálkoznak, emellett pedig a kórokozók terjesztésében is szerepük van. Ha nem kap ilyenkor segítséget mézelő méh kolónia, akkor a méhek egyszerűen legyengülnek és elpusztulnak. Mivel ez a fajta atka élősködik és betegségeket is terjeszt egyszerre, ma a legveszélyesebb ellenségnek tartják a méhekkel szemben. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a méhek esetében nem segítik a sebgyógyulást vérlemezkék és nem beszélhetünk véralvadásról sem, így a sérülés nyitva marad, ez pedig tökéletes „táptalajt” biztosít a kórokozóknak. A jelenleg ismert tizennyolc méheket fertőző vírus közül öt esetében már bebizonyosodott, hogy terjed az atka által. Mivel a méhek immunrendszere az élősködő jelenléte során gyengül, nagyon könnyen kialakul a betegség. Amennyiben nem kapnak a megtámadott méhek megfelelő méhatka elleni szereket és gyógyszeres kezelést, három év alatt teljesen kihalhatnak, nem beszélve arról, hogy a méz és viasz minősége is romlásnak indul.
Hogy állapítható meg a varroa atka fertőzöttség és annak mértéke?
Annak érdekében, hogy a méhek túléljék a téli hónapokat, az atkák okozta fertőzöttséget mindenképpen a legkisebb fokon szükséges tartani. Ugyanis ha nem vesszük észre időben a varroa atkák jelenlétét, akkor abból később nagy gond lehet. Sokszor szabad szemmel az atkák nem is láthatók a méheken, ráadásul a kezdeti szakaszban a méztermelés visszaesése sem jelzi a bajt. Ám ennek ellenére feltételezhető a jelenlétük. Mindezzel kapcsolatban a kaptárszem vizsgálatával nyerhető bizonyosság, ami azért nagyon lényeges, mert mikor már a saját szemmel is látható a paraziták jelenléte és a különböző jelek is egyértelműen ezt bizonyítják, akkor sokszor a folyamatot már nagyon nehéz visszafordítani. A legjobb mérce, ha megnézzük, mennyi atka esik le naponta, akkor a fertőzöttség kritikusnak tekinthető.
Hogy terjedhet kaptárról kaptárra az atka?
Ha egy kaptárban megjelenik ez a fajta atka, könnyen elszaporodhatnak a többi közelben levő kolóniában is. Ez amellett, hogy vándorlással lehetséges, előfordulhat az is, hogy például a fertőzés miatt legyengült családoknál megjelennek a rabló méhek, de a méhész is tehet róla, ha több kaptárnál is használta ugyanazt az eszközt. Éppen ezért nagyon fontos az odafigyelés.
Milyen védekezési módok léteznek és mit érdemes bevetni atka ellen?
A leghatásosabb, ha a megfelelő szereket a fiasítás mentes őszi-téli időszakban vetjük be. A vegyszerekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy ezen atkák bizonyos populációi már egyszerűen rezisztenssé váltak több ilyen jellegű szerre, ráadásul annak maradványai a mézben és a viaszban is felhalmozódhatnak, valamint a méhekre is negatív hatást gyakorolhatnak. Pontosan ezért nagyon lényeges, hogy a használt szerek összetételével és hatásaival mindig legyünk tisztában. Fontos figyelembe venni például az aktuális hőmérsékletet a használat során, de ugyanilyen sokat nyom a latba a lebomlási idő is, különösen pörgetés előtt.
Hatásos megoldás lehet a tavaszi időszakban tejsav, a timol, valamint módszerként a heresejt kivágás. Ennek lényege, hogy a kiépített és befiasított herelépet a fedés után viaszolvasztóban olvasztjuk ki. Ez a művelet egy szezonban kétszer vagy háromszor megismételhető. Ősszel hatásos lehet az oxálszublimálás, a tejsav, valamint anyazárkázás módszere. Télen pedig mindenképpen szükség van zárókezelésekre annak érdekében, hogy tavasszal erővel teli, egészséges méhek bújjanak elő a kaptárakból.
Függetlenül attól, hogy melyik méhatka elleni szert veti be az atka ellen, mindenképpen figyelni kell a kaptárakban az atkahullást, hiszen ezáltal mérhető fel a védekezés eredményessége. A varroa atka elleni védekezésről további részletek találhatók ide kattintva.
Mindig biztos forrásból szerezzünk méhatka elleni szereket!
Bármelyik módszert mellett is döntünk, nagyon lényeges, hogy mindenképpen megbízható forrásból szerezzük be a használt szereket, ahol minőségi alapanyagokból előállított méhatka elleni szereket forgalmaznak, valamint ideális körülmények között tárolják azokat addig, míg meg nem történik a vásárlás. Lényeges emellett figyelembe venni a szavatossági időt is, hiszen sok esetben lebomló anyagokról van szó, így elveszíthetik hatásosságukat bizonyos időkorláton túl. Ha többet szeretne tudni a méhatka elleni szerek kínálatáról a szerekről, ide kattintva további információkat talál.
A hazai statisztikák azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol a méhészek nem megfelelően kezelik az atka jelenlétét és elhanyagolják a védekezést, a méhcsaládok legalább 30 %-a pusztul el, ami hatalmas arány. A különböző kutatások emellett azt bizonyították, hogy ahol egy évben minimum két alkalommal megfelelően kezelik az állományt, azoknál sokkal magasabb a méhek túlélési aránya. Éppen ezért a méhészeknek szükséges kiemeltek kezelni a varroa atka elleni védekezést és időben elvégezni a megfelelő eljárásokat különböző, megbízható helyről származó méhatka elleni szerekkel.
