Mi a technika lényege?
Bár maga a technika nagyon hasonlít az álcaáthelyezéses anyaneveléshez, mégis egészen más dologról van szó. A legfőbb különbség az, hogy míg a fentebb említett esetben álcázó szerszámmal dolgozunk, addig a Jenter méhanyanevelés során kivehető sejtalapot vetünk be a cél elérése érdekében. Működésének lényege, hogy segít előkészíteni az egyes sejteket. A tenyésztésre kijelölt anyát először bezárják egy olyan dobozba, aminek az alján műanyag sejtek vannak. Telepetézés után az anya elengedhető, a műanyag sejtek szétszedhetők és a készlet dugóival mesterséges anyabölcsőkezdetek alkothatók. A sejteket felragasztják, majd lefelé csüngő sejtekkel beadják. Ennek ellenére mégis nagyon sok esetben végződik kudarccal a Jenter anyanevelő készlet használata. Ennek hátterében az húzódhat, hogy nagyon fontos minden esetben tökéletesen betartani minden előírást és a lehető legprecízebb módon eljárni a különböző lépések során.
Milyen fő részekből áll a Jenter anyanevelő készlet?
Tulajdonképpen egy elemekből álló, összecsukható-szétszedhető petéztető tokról van szó, amelynek részeit képezik a perforált alaplap, a kivehető sejtalapok, a hátsó borítólap, valamint a perforált fedél is. Kiegészítő elemei pedig a fentiek mellett a bölcsőkezdet, a kezelő rudacska, az anyásító dugók, valamint a keltető kalitkák.
Hogy zajlik a petéztető tok rögzítése a Jenter méhanyanevelés során?
Első lépésként egy lapból – melyben már volt fiasítás – a felső keretléc alatt a toknak megfelelő méretű nyílást szükséges kivágni, amelybe bele kell helyezni a petéztető tokot. Ha első alkalomról van szó, az alaplapot szükséges mézzel bekenni, így hordásban vagy etetés mellett leépíttetjük a sejteket. Ám mindezek mellett nagyon sokat számítanak az előkészületek is. Ennek lényeges része például az, hogy a tenyészanya lerekesztése előtt néhány nappal be kell rendezni a dajkacsaládot, amelyek váltva dolgoznak majd. Az anya az alsó fiókra kerül, huzalpálcás anyaráccsal, míg a A második fiókba legalább 7-8 fias keret kerül. A két fiók között röpnyílás működik, amely által biztosított a méhek ki és bejárása.
A tenyészanya lezárása
Szintén a folyamat lényeges részét képezi az a mozzanat, amikor a korábban kijelölt tenyészcsaládba bekerül az anya a petéztető tokba, így erről ajánlott külön beszélni. Ajánlott ezt a műveletet a reggeli órákra időzíteni, majd másnap átkerül a fentebb említett felső fiókba, az anyarács alá. A tok a második fiókba kerül. Hamarosan a még anyátlan dajkák számára is érdemes megnyitni a röpnyílást, majd ezt követően sor kerülhet az álcázásra is.
Ilyenkor a kezelőpálca segítségével kikerülnek az álcás sejtalapok az alaplapból és bekerülnek a bölcső kezdetekbe. Ezek a tenyészkeret 8 mm-es furatában kapnak helyet, majd egy idő után a dajkacsalád anyás dajkaként működik tovább. Alapvetően fontos, hogy az 5. naptól kezdve a 8. napig befejezően, etessük a dajkacsaládokat. A tenyészcsaládok esetében ugyanez igaz egészen az álcázás időszakáig.
Mégis miért jó, ha mesterségesen nevelünk anyát?
A mesterséges anyanevelés számos előnyt tartogat magában. Bár sokak szerint túl bonyolult feladat ez és főleg azok számára hasznos, ahol rengeteg kaptár és méh van, ez nem feltétlenül igaz. Ugyanis még a kis méhészeknek is sokféle előnye származhat ebből a folyamatból. Sőt, valójában valamilyen szinten már minden olyan méhész anyanevelő, aki készít mesterséges rajokat, hiszen mesterséges módon szabja meg az adott család összetételét, ami pedig hat az anyára, valamint az átörökített tulajdonságokra egyaránt. Hiszen az adott családból szaporít és választja ki a rajbölcsőt, ezzel pedig részt is vett a szelekcióban. Szintén nagy előnye az anyásítás folyamatának a tervszerűsítés. Hiszen ha a kezünkbe vesszük a folyamatot, remekül tudunk időben tervezni. Például ha ma készült el az álca, akkor pontosan lehet tudni, mikor lesz a kelés előtti nap és ez leegyszerűsíti a dolgokat. Ezáltal nem kell várni a családra és nem a méhek diktálják a tempót.
Meg kell említeni az anyanevelés pozitívumai kapcsán a rajzás gátlást is, amelynek a legjobb módja az, ha a családnak mindig megfelelő mennyiségű munkát adunk. Hiszen bár a gyűjtőméhek rendszerint le vannak foglalva, de lényeges például, hogy a dajka családnak is legyen munkája. Például ha túl sok dajkaméh van, kialakulhat a rajzási láz. Viszont ha mindig van bölcső, a dajkaméheknek lesz munkája, a méhésznek pedig lehetősége arra, hogy mesterséges rajt készítsen.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy e folyamat során frissen lehet tartani a méhcsaládot, hiszen biztosítani tudjuk azt, hogy mindig fiatal anyák petézzenek, sőt, akár tervezetten, kétévente le lehet cserélni az anyát.
Milyen előnyei vannak a Jenter anyanevelő készletnek?
A széleskörű Jenter anyanevelő készletnek számos előnye van az egyéb módszerekkel szemben. Egyrészt segítséget nyújt abban, hogy nem kell az álcát a sejtből kiemelni, majd azt áthelyezni, továbbá nem kell bölcsőalapokat mártani. Másik nagy előnye, hogy az álca sértetlenül, a saját pempőágyában kerül át a dajkacsaládhoz. Vagyis a Jenter anyanevelő készletnek hála a munka nagyon gyors és hatékonnyá válik.
